Általános közzétételi lista

A beiratkozásra meghatározott idő

A fenntartó által meghatározott időpont.

A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma

A fenntartó által kerül meghatározásra a beiratkozás után.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

• A gyermek nevére kiállított személyi azonosító (személyi igazolvány vagy útlevél vagy születési anyakönyvi kivonat)
• A gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
• Nyilatkozat életvitelszerű lakcímről
• Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás eredeti példánya, amely lehet:
  • óvodai szakvélemény
  • nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakvélemény
  • sajátos nevelési igényű gyermek esetében szakértői bizottság szakértői véleménye
• A gyermek törvényes képviselőiek személyazonosító igazolványa
• Nyilatkozat a gyermek felügyeleti jogának gyakorlásáról (A nyilatkozat három pontjából csak egyet kell kitölteni)
• A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgárok Magyarországra történő beiskolázásához szükséges dokumentumok: regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya
• Nyilatkozat arról, hogy a szülő valamelyik egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan-oktatást vagy az állami erkölcstan-oktatást igényli gyermeke számára.

Adatvédelmi tájékoztatók letöltése:

• Tanulóknak
• Munkavállalóknak
• Álláspályázathoz
• Szerződéses partnereknek
• Panaszok, közérdekű bejelentések

(Hatályos: 2023. szeptember 1-től)

Térítési díjak 2023. január 18-tól:

https://ngsz.hu/wp-content/uploads/20221219-Tajekoztato-a-2023.-januar-18.-napjatol-ervenyes-etkezesi-teritesi-dijakrol.pdf

Az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek. Az aktuális térítési díjakat az NGSZ honlapján, a Közétkeztetés menüben találja meg.

A fenntartó részéről nem történt vizsgálat.

Fogadóórák időpontja a 2023/2024. tanévben

Érvényes: 2023. szeptember 7-től.

Csengetési rend:

1. óra 8-8:45
2. óra 9-9:45
3. óra 10-10:45
4. óra 11-11:45
5. óra 12-12:45
6. óra 12:50-13:35
7. óra 13:40-14:25

• Bajdik Zoltán: szerda 3. óra
• Bárkányiné Besenyői Dorottya: csütörtök 3. óra
• Bálintné Gyuris Ágnes: hétfő 6. óra
• Csábi-Szvoboda Ella: hétfő 4. óra
• Fodorné Kardos Judit: kedd 3. óra
• Gutainé Bácsványi Márta: kedd 1. óra
• Hódi Ildikó: hétfő 3. óra
• Horváthné Kucsora Zsófia: kedd 4. óra
• Jároli Jenőné: hétfő 5. óra
• Király Kornél: csütörtök 3. óra
• Kiss Györgyi: kedd 3. óra
• Kiss Mónika: hétfő 2. óra
• Miksi Erika: hétfő 4. óra
• Nyíri-Műhelyi Veronika: hétfő 6. óra
• Papp Sándorné: kedd 3. óra
• Pós Katalin: kedd 4. óra
• Sitkei Anikó: péntek 5. óra
• Szabó-Kis Paula: kedd 3. óra
• Szabóné Dankó Csilla: kedd 4. óra
• Szénásiné Őrhalmi Nicolette: kedd 3. óra
• Tapodi Péterné: szerda 5. óra
• Timárné Benyovszky Eszter: szerda 4. óra
• Tóth-Savanya Aranka: kedd 2. óra
• Törköly József: hétfő 4. óra
• Vágvölgyiné Szepessy Csilla: szerda 7. óra
• Vasné Borbás Andrea: hétfő 4. óra
• Veresné Koncz Mária: szerda 6. óra
• Veresné Lajkó Mária: kedd 4. óra
• Wolford Mária: péntek 3. óra

– Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható.
– A felmérő dolgozatok megírására lehetőleg ne az utolsó órában kerüljön sor.
– A heti 1-2 órás tantárgyaknál a tanulók félévente 3-4 érdemjeggyel
rendelkezzenek.
– A írásbeli és szóbeli feleletek aránya lehetőség szerint kiegyensúlyozott legyen.
– A témaegységenkénti felmérések valamint az írásbeli feleletek számát a
pedagógus dönti el.
– Az írásbeli munkák kiosztásának, javításának határidejét az iskola házirendje
rögzíti.
– Az egyéni pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén
közlik a szülőkkel, ill. az első tanítási napon a tanulókkal.
– Csak megtanított és begyakorlott anyag kérhető számon a diáktól.
– A kijavított írásbeli munkát mindig értékeli a pedagógus, a típushibák kijavítása
nem marad el.
– Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, gyakorlati tevékenység,
munkák érdemjegyét a szaktanár az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg
az ellenőrzőkönyvbe is beírja.

A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje

Nyitvatartás: 6.00-20.00-ig

Tornacsarnok: 6.00-22.00-ig

Matematika

Szövegértés

Idegen nyelv

1. – 24 fő
2. – 27 fő
3.a – 15 fő
3.b – 21 fő
4.a – 19 fő
4.b – 20 fő
5. – 24 fő
6.a – 19 fő
6.b – 19 fő
7.a – 19 fő
7.b – 21 fő
8.a – 24 fő
8.b – 13 fő

(Frissítve: 2023. szeptember 7.)

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat hatálya, célja
A vizsgaszabályzat célja a vizsgáztatás strukturált szabályozása, a vitás helyzetek elkerülése.

A vizsgaszabályzat hatálya
A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályozását a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra,
• javítóvizsgákra
• pótló vizsgákra
vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Tanulmányok alatti vizsgát a 20/2020-as EMMI rendelet szerint független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait, ha a vizsgát az iskolában szervezik, az intézményvezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
A vizsgákat az intézményvezető készíti elő. Írásban kiadja a megbízásokat a bizottság tagjainak, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjét.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzat megállapításához, ha
• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
• tankötelezettségét egyéni munkarend szerint teljesíti,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• a tanítási évben mulasztásainak száma meghaladja a 250 órát (igazolt és igazolatlan), illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-ról hiányzott, ezért nincs elegendő osztályzata az értékeléshez, de a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét.
• független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, melyet a kormányhivatal szervez.

Az osztályozó vizsga időpontját az intézményvezető határozza meg: a félév utolsó tanítási napja és az azt megelőző 7. tanítási nap és a tanítási év utolsó napja és az azt megelőző 7. tanítási nap között. Időpontját a szülő kérésére az igazgató ettől eltérő időpontban is meghatározhatja.

Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, másik vagy külföldi iskolából való átvétel esetén abból a tantárgyból, amelyet nem tanult, illetve a külföldi tartózkodás után hazatérő tanuló esetében akkor, ha a két intézmény követelményrendszere közötti eltérés jelentős.
A vizsga letételére tanévenként legalább alkalommal van lehetőség:
– január 3-15. közötti munkanapokon, az iskola által megjelölt napokon
– augusztus 21-31. közötti munkanapokon, az iskola által megjelölt napokon.
A vizsga pontos időpontját az igazgató határozza meg.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
• a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
• az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

A vizsga időpontját az igazgató augusztus 15. és augusztus 31. között határozza meg. Az iskola június 30-ig értesíti a tanulót és szüleit a vizsga pontos időpontjáról.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból késik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsga az igazgató által meghatározott vizsganapon tartható meg.

A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei
Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgák a következők:

– osztályozó vizsga
– különbözeti vizsga
– javítóvizsga
– pótló vizsga

A vizsgák vizsgabizottság szervezése mellett zajlanak, jegyzőkönyvet kell róla vezetni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata, feladatlapja. A vizsga írásbeli és szóbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészekből állhat.
Az első évfolyamon a bizottság dönt a továbbhaladás lehetőségéről és szövegesen értékel.
A 2-8. évfolyamokon az értékelés a következő érdemjegyekkel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Az írásbeli vizsga általános szabályai:

• Egy vizsganapon legfeljebb három tantárgyból lehet írásbeli vizsgát szervezni, melyek között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani.
• A tanteremben csak a vizsgázó tanulók és a vizsgáztató pedagógusok tartózkodhatnak.
• Az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon vagy feladatlapon lehet dolgozni, melyre rá kell írni a tanuló nevét, a dátumot és a tantárgy megnevezését.
• A feladatok megoldására tantárgyanként 45 perc áll rendelkezésre.
• Az SNI-s és BTM-N-es tanulók esetében a szakértői bizottság szakvéleménye alapján igazgatói engedéllyel a feladatok megoldására szánt idő 15 perccel megnövelhető illetve a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
• Az írásbeli dolgozatot, feladatlapot a szaktanár piros tollal javítja, pontozza.

A szóbeli vizsga általános szabályai:

• Egy vizsganapon legfeljebb három tantárgyból lehet szóbeli vizsgát szervezni, melyek között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani.
• A 30 perc felkészülési idő alatt a tanuló jegyzetet készíthet.
• A szóbeli felelet időtartama maximum 15 perc.
• Ha a vizsgázó teljes tájékozatlanságot mutat, egy alkalommal póttételt húzhat.
• A SNI-s és BTM-N-es tanulók esetében a szakértői bizottság szakvéleménye alapján igazgatói engedéllyel a felkészülési idő 10 perccel növelhető illetve a tanuló szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet.

A gyakorlati vizsga általános szabályai:

• A vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc.

A vizsgatárgyak részei és az értékelés szabályai tantárgyanként

A tanulmányok alatti vizsga során a számonkérésre a tantárgyak sajátosságait figyelembe véve írásban és szóban, vagy szóban, vagy gyakorlati vizsga keretében kerül sor.

Követelmények:

Pedagógiai szakmai ellenőrzés nem történet.

Intézményi tanfelügyelet 2019

1. Pedagógiai folyamatok

Fejleszthető területek: az önértékelés során szerzett tapasztalatok tudatosabb alkalmazása és felhasználása az intézményi munkában. A belső önértékelési csoport hatékonyabb működtetése.

2. Személyiség-és közösségfejlesztés

Fejleszthető területek: szülőkkel az eddiginél szorosabb kapcsolat kialakítása, részvételük növelése az iskolai programokon.

3. Eredmények

Fejleszthető területek: a mérési eredmények vizsgálata, visszacsatolása. A nem megfelelő eredményt hozó típusfeladatok összegyűjtése a javítás érdekében.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Fejleszthető területek: a belső tudásmegosztás tervszerűbbé tétele.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Fejleszthető területek: –

6. A pedagógiai munka feltételei

Fejleszthető területek: a belső tudásmegosztás fejlesztése.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

Fejleszthető területek: fejlesztő célú visszajelzés a szülők számára.

2023/2024. tanév I. félév

2023. szeptember 01.

Évismétlő tanuló: 1 fő
Kimaradó tanuló: –
Tanulmányait más intézményben folytató: 6 fő
Más intézményből érkezett: 2 fő